5.rész

Itt is az új rész :)

Roxanne szemszög:

  A csókja édes volt, mint a méz, ennél jobban nem is alakulhatna az üdv itthon parti, pedig ez még csak az eleje. Teljesen belemerültünk a csókba Oliverrel, amikor hirtelen elszakították tőlem és két valaki rángatta ki az udvarra. Gyorsan utánuk mentem és vajon ki volt az a két barom ?! Persze hogy az idióta bátyám és a haverja. Ronnie elkezdett üvölteni Olival.
 - Mit képzelsz, hogy kikezdesz a húgommal?! Te szemét !
-Ronnie állj már le, nagy lány már, eltudja dönteni, hogy mi a jó neki !-csodálkoztam, hogy Andy az én pártomat fogja. De Ronnie nem állt le. Oliver inkább nem akart vele veszekedni, drága tesóm így is elég ittas volt. De aztán egyszer csak elszabadult a pokol, Ron elkezdte ütni Olit, ezt már azért nem maradt viszonzatlanul, Egymást ütötték verték. Andy a bátyámat próbálta leszedni Oliverről, én Olivert próbáltam Ronnieról leszedni. Sykes próbálta magát visszább fogni, amikor érezte, hogy fogom, de Ronnie kicsit se nyugodott le, ő még Andy-t is megpüfölte.
- Roxanne, a te érdekedben mondom, állj el Sykes mögül különben....- és abban a pillanatban Ronnie betalált nekem egy öklössel. Éreztem ahogyan a szám felrepedt. Erre végre a bátyám is ledermedt és abba hagyták a verekedést. Láttam ahogyan az ő és Oli arca is tiszta vér.
- Andy hívd a mentőket vagy valami orvost!
Olivernek a feje is betört, meg ahogyan láttam a kezét is alig bírta mozgatni. Nos igen, ő kapta a többet. Ronnie-nak is lett azért jó pár kék foltja meg sebe, de közel se olyan csúnya mint Olinak.
   A mentők hamar ideértek, és mind a négyünket bevittek a sürgősségire. Nekem összevarrták a szám, Ronnie-nak és Andynek a szemöldökét, bár a bátyámnak még lett pár apróbb sérülése viszont Olinak teljesen eltört a keze és azt műteni kellett. Kint vártunk Biersackkal, hogy mikor mehetünk be a két fiúhoz.
- Nem értem miért lett ilyen mérges Ronnie, amikor Oliverrel csókolóztunk. Már nem 14 éves vagyok, hanem 20. Tudok önálló döntéseket hozni.
- Tudod a bátyád még mindig úgy tekint rád, mint a pici hugára, akire vigyáznia kell. Aggódik érted és félt a csalódásoktól, mert nagyon jól tudja, hogy egy pasi mekkora fájdalmat tud okozni egy törékeny lánynak.
- Pont a féltése miatt vesztünk össze amikor kimentem Londonba tanulni. Anyuék nem féltettek, tudták, hogy erős lány vagyok aki megtudja magát védeni, pedig akkor még tényleg csak 14 éves voltam. De Ronnie, ő még a széltől  is óvott. Na meg a pasiktól...

Andy szemszög:

  Csak hallgattam ahogyan Roxanne beszél és mutogat. Nagyon aranyos és szép lány. Ha Ronnie nem lenne a legjobb haverom még el is hívnám Roxanne-t randizni. De így nem. Főleg ahogyan láttam, hogy mennyire bepöccent amikor Sykes-val smárolt a huga. Nem lettem volna Oliver helyében, bár még így is kaptam Ronnie-tól.
- Meg is értem, hogy féltett a pasiktól, hiszen gyönyörű lány vagy.
-Nem láttál engem régebben. Egy szemüveges duci lány voltam, és még fogszabályozóm is volt. Komolyan igazi csúnyácska kis szörny voltam. Nem is értem miért féltett annyira a bátyám.- mosolyodott el, Gyönyörű mosolya volt.
- Sykes-val ismertétek már egymást ? Mert be kell vallanom, a tesód miatt szemmel tartottunk titeket és nem úgy néztetek ki, mint akik most találkoztak először.
- Tényleg nem most találkoztunk először.-nevetett- Már régebbről ismerem, még Londonból.
Elmesélte az egész történetét annak, hogyan ismerkedett meg Sykes-val. Ha ezt Ronnie tudta volna, biztos nem hagyja életben Olivert. Oké, hogy jó haverok, de ahogy védi a hugát...hát a haverság nem számított volna, mint ahogy most sem.
  Még beszélgettem a szépséggel egy ideig, amikor egyszer csak Ronnie lépett ki az ajtón. Mit ne mondjak, elég szép látvány volt.
- Andy én sajnálom, hogy téged is többször megütöttelek közben, Ne haragudj tesa. Tőled is bocsánatot szeretnék kérni Roxanne. Sajnálom, hogy véletlenül megütöttelek.
- Egyáltalán nem kellett volna verekedned.

Roxanne szemszög:

- Mégis miért tetted ? Csak mert csókolóztunk? Mi van ha kezd kialakulni köztünk valami ?
- Ronnie, én szeretném, ha a hugod a barátnőm lenne, annak ellenére is, hogy eltörted a kezem és okoztál jó pár sérülést.
-Oliver!- szinte a nyakába ugortam, úgy megörültem neki, Ronnie pedig húzta a száját- Jól vagy ? Nagyon fáj?
-Igen Roxanne, jól vagyok, most már nagyon jól, hogy végre láthatlak. - olyan édes amikor mosolyog, még így monoklival is.
- Ron, nincs mondandód Olivernek?
- Ha mégegyszer hozzáérsz a...
- Ronald Joseph Radke !
- Jól van na. Sajnálom Sykes.
- Semmi baj, én is így viselkedtem volna, ha a hugomról lenne szó. De ugye azért randizhatok Roxanne-nel ?
- Persze! Ebbe a bátyámnak nincs beleszólása.- a biztonság kedvéért azért csúnyán ránéztem a tesómra, nehogy valami mást merjen szólni. Még jó hogy nincs Anthony a másik a bátyám.


Na ennyit mára :) puszi